Saturday, July 6, 2024
Login for publication - External web HUB
 
.
Official news | About ECWT | Issues | Campaigns | Projects | Collected from GWTnet | Calendar | Mapping | Questionnaire | Questionnaire statistic | Registration | ECWT Newsletters
ECWT DeskNow
Tech news Now!
From The Community
Adult education

Basic financing

Equal treatment and equality of chances

EU information

EU-policy

EU Presidency

EU-project

European social discussion

Europe's Future

Gender equality

Home

Project news

Protection, reconciliation of interest

SMEs

Wage negotiations, income categories


Az Európai Unió munkaidő-irányelvéről és a kölcsönmunka szabályozásáról
  Az Európai Unió munkaidő-irányelvéről és a kölcsönmunka szabályozásáról megállapodásra jutottak az uniós szakminiszterek. A munkaidő átlagos felső határa továbbra is heti 48 óra, egyes ágazatokban azonban 60-65 órás munkahét is megengedett lenne - jelentette be az EU soros elnökségét adó Szlovénia képviselője, Marjeta Cotman a hétfői luxembourgi tanácsülést követően.
A munkaidő-irányelvet, amelyről már 2002 óta vitáznak az EU-ban, együtt tárgyalták a munkaerő-kölcsönzők által közvetített ideiglenes munkavégzés szabályaival. A luxembourgi megállapodás értelmében az ilyen munkavállalót alkalmazása első napjától ugyanolyan jogok illetik meg, mint a munkáltató saját munkavállalóit, de a szabály alól a szociális partnerek közötti megállapodás kivételt tehet.
Az irányelv a tanácsi kompromisszum értelmében a következő fő elemekből áll:
• A heti maximum munkaidő továbbra is 48 óra marad, hacsak a munkavállaló másként nem kérelmezi. Az ilyen kérelmek elfogadására csak olyan tagállamban van lehetőség, ahol erre a tagállami törvények lehetőséget nyújtanak, illetve ahol erről létezik megállapodás a szociális partnerek között.
• Bármelyik tagállam szabadon dönthet a munkahét 48 óránál rövidebb meghatározása mellett. Egyetlen munkavállalót sem lehet arra kötelezni, hogy az így elfogadottnál (azaz maximum 48 óránál) többet dolgozzon.
• “Opt-out”-ra, azaz a 48 órás munkahét alapszabálya alóli kivételre, különleges körülmények között van lehetőség. Nem írhat alá többletmunkaidőre vonatkozó kérelmet például az a munkavállaló, aki egy hónapnál rövidebb ideje dolgozik az adott munkahelyen, a munkaadó pedig köteles számon tartani a többletmunkaidőt. Az irányelv-tervezet határozottan tiltja a többletmunkaidő kérelmet nem aláíró munkavállalók bárminemű hátrányos megkülönböztetését.
• A többletmunkaidőt kérelmezőket az irányelv-tervezet azzal védi, hogy esetükben a munkaidőt heti 60 órában maximálja, amennyiben a szociális partnerek másban nem állapodnak meg.
• Az irányelv-tervezet megkülönbözteti az aktív és inaktív ügyeleti időt is. Abban az esetben, ha az inaktív ügyeleti idő a munkaidő részét képezi, a heti munkával töltött órák száma nem haladhatja meg a 65 órát.
A fentiekből tehát látszik, hogy a munkahét alapszabályként nem haladhatja meg a maximum 48 órát. Kivételek létezhetnek az alapszabály alól, ám ezekre is csak akkor van lehetőség, ha azt a munkavállaló kéri és a tagországban a szociális partnerek között létrejött megállapodások ezt lehetővé teszik.
A tanács a munkaidő-irányelv (2003/88/EC) módosítását először 2004-ben kísérelte meg. A jelenlegi kompromisszum az irányelv-javaslat második tanácsi olvasatát tükrözi. Az együttdöntési eljárásnak megfelelően a megállapodás ezek után az Európai Parlament elé kerül  ősszel. Spidla biztos a témával kapcsolatos nyilatkozatában elmondta, hogy véleménye szerint a megállapodás jelenlegi formájában kiegyensúlyozott és reméli, hogy az Európai Parlament képviselői még a francia elnökség idején, többséggel tudják majd elfogadni.
Forrás: mti/ec.europa.eu
http://www.operativprogram.hu/unios_munkaido_iranyelv/
Published by
Széles Katalin,, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány