|
Ötven éves az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyike az európai konzultatív intézményeknek, melyek a társadalom különböző gazdasági és szociális érdekeit képviselik. A testületet Római Szerződés hozta létre 1957-ben, első plenáris ülését 1958. május 19-én tartották Brüsszelben.
Az eltelt évtizedekben folyamatosan ismerte el a többi intézmény az EGSZB létjogosultságát, így például 1972 óta saját kezdeményezésre (és nem csak a többi EU-intézmény felkérésére) is kiadhat véleményeket, de a testület által tárgyalt témák is bővültek és ma már a testület nevéből adódó témák mellett foglalkozik többek között civil társadalmi kérdésekkel, fogyasztóvédelemmel, kommunikációval, de az Európai Unió külpolitikájával is.
Az EGSZB nem része az (az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság háromszögben zajló) uniós döntéshozatalnak, de az intézmények kikérik véleményét, sőt, bár nem kötelező, sokszor hallgatnak is a megfogalmazott észrevételekre.
Az EGSZB az európai intézmények közül az, amelyik kimondottan foglalkozik a civil társadalommal, erre utal a szervezet jelmondata is: "Híd Európa és a szervezett civil társadalom között", illetve a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek mellett a legkülönfélébb területeken aktív civil szervezeti képviselők is tagjai a testületnek.
De a szervezeten belül működik egy az európai szintű ernyőszervezetekkel egyeztető állandó munkacsoport is.
Hazánk európai uniós tagsága óta 12 magyar, köztük 4 civil képviselője van a Románia és Bulgária taggá válása óta 344 fős EGSZB-nek.
Az EGSZB-ről:
http://eesc.europa.eu/index_hu.asp
Az EGSZB magyar tagjai:
http://www.egszb.hu/index.php?oldal=tagok
Forrás: Európa Ház hírlevele
|
