Egy 2007. február 19-én nyilvánosságra hozott hivatalos felmérés szerint minden hat európaiból egy a nemzeti szegénységi küszöb alatt él és különösen a gyermekek helyzete kiszolgáltatott.
Az Európai Bizottság szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló éves jelentése azt is megállapítja, hogy az emberek 10%-a él úgy, hogy a háztartásban senkinek sincs állása illetve, hogy igen nagy eltérések vannak az EU tagállamai között a lakosság várható élettartamát tekintve.
„A nemzeti rendszereket adóügyi és szociális szempontból fenntarthatóbbá tevő legutóbbi reformok bíztatóak, ám még mindig nagy kihívások állnak előttünk” - mondta Vladimir Spidla a szociális ügyekért felelős EU biztos.
"A tények önmagukért beszélnek: az európaiak 16%-át fenyegeti a szegénység és 10%-uk háztartásában senkinek sincs munkája" - nyilatkozta az EU biztos azokról az adatokról, melyeket márciusban a brüsszeli csúcstalálkozó keretében fognak hivatalosan is bemutatni az EU vezetőinek.
A tanulmány szerint a férfiak legmagasabb és legalacsonyabb várható élettartama között Európa-szerte 13 év a különbség, az egészségügyre és a tartós ápolásra költött kiadások pedig a GDP 5–11%-a között mozognak.
"Kölcsönös tanulással és az országok közös célok kitűzésére való ösztönzésével azonban Európa valódi hozzáadott értéket adhat a társadalmi összetartozás megerősítésére irányuló tagállami erőfeszítésekhez " – tette hozzá Spidla EU biztos.
2004-ben az EU állampolgárok 16%-a élt a szegénységi küszöb (azaz a nemzeti átlag jövedelem 60%-a) alatt, „amely gazdasági helyzet nagy eséllyel lehetetlenné teszi számukra, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalomban”. A szegénységi küszöb alatt élők Svédországban és a Cseh Köztársaságban a lakosság 9-10%-át, míg Litvániában és Lengyelországban 21 %-át képviselik.
A legtöbb adat a 2004. évi helyzetet tükrözi, ezért Romániát és Bulgáriát nem veszik figyelembe, hiszen ezek az országok később, 2007. januárjában csatlakoztak az EU-hoz.
A népességen belül a gyerekek a legveszélyeztetettebbek a szegénység szempontjából. A felmérés szerint a gyerekek 19%-a él a szegénységi küszöb alatt.
Tagállamonként különbözik az állástalan háztartásokban élő gyerekek száma. Luxemburgban az arányuk 3%, míg Nagy-Britanniában és Bulgáriában 14% vagy még magasabb. Maga az a körülmény, hogy a gyermek olyan háztartásban nő fel, ahol senki sem dolgozik, nemcsak a gyermek aktuális életkörülményeire van kihatással, de a gyermek fejlődése szempontjából meghatározó az is, hogy nem lát megfelelő szülői szerepmodellt maga előtt.
Az, hogy valakinek van munkája, ugyanakkor még nem feltétlenül védi meg őt a szegénységtől. 2004-ben az EU-ban a munkavállalók 8%-a élt a szegénységi küszöb alatt és ezáltal „nehézségeik adódtak a társadalom teljes körű részeseivé válni”.
A jelentés szerint az európai várható átlagéletkor látványosan emelkedett az elmúlt fél évszázadban. Nagy különbségek vannak azonban az egyes tagállamok között: a férfiak várható élettartama 65,4 évtől (Litvánia) 78,4 évig (Svédország) terjed, a nőké pedig 75,4-től (Románia) 83,9-ig (Spanyolország).
Itt olvasható a „Jelentés a szociális védelemről és társadalmi befogadásról”:
Joint Report on Social Protection and Social Inclusion 2007
http://www.eubusiness.com/Social/social-inclusion.76/
|