|
„Történelmi reménytelenségben,
nemzeti nyelvünk sok évtizedes üldöztetésében
meggyötört lelkek lobbannak örömre,
valahányszor kék szárnyú sirályok kezdenek
immár sok ezer képernyőn tovaröppenni,
valahányszor családi körökben fölhangzik
a boldog kiáltás: DUNA TÉVÉ!”
(Részlet Sütő András Csoóri Sándorhoz írt leveléből)
Sütő András ezt a mondatot százezrek nevében fogalmazta meg 1993-ban. Ami évekkel korábban elképzelhetetlennek tűnt, tizenhét évvel ezelőtt valósággá vált. A Duna Televízió megszületése egyetlenegy alkotással rokonítható, a Lánchíd megépítésével. Mert ahogyan a Lánchíd összeköti a Duna két partját, úgy köti össze a Duna Televízió is az öt földrészen élő magyarságot. A Duna Televízió 1992 karácsony estéjén sugározta első adását, azzal a hittel és bizonyossággal, hogy az embernek több háza, több otthona, sőt több hazája is lehet, de nemzete csak egy.
A Duna Televízió, amelyet a történelmi traumák orvoslásának igénye hozott létre, olyan különleges közszolgálati médium, amely vigaszt nyújt szétdaraboltságunkért, rá mutat közös szellemi égboltunk fénypontjaira, mindig, minden esetben keresi a konszenzust és megteremti az összetartozás érzésének csodáját. Ez a szellemiség nemcsak egyes műsoraira, hanem az egész műsorfolyamára érvényes. Mély humánuma és művészi tartása tűnt fel mindazoknak, akik számos nemzetközi és hazai díjjal tüntették ki. Említésre méltó az Eutelsat-Hotbird műholdas televíziós verseny kétszeri közönségdíja, a Cannes-i Arany Pálma-díj, a Karlovy Vary Nemzetközi Fesztivál díja, az Európa Filmdíj, a New York-i Filmfesztivál díja vagy az a sok hivatalos állami elismerés, amelyeket Romániától Lengyelországig, Olaszországtól Szíriáig nyújtottak át a mára világhíres Duna Televíziónak.
A Duna Televízió 1996 óta közszolgálati televízió, létjogosultságát éppen a Magyar Köztársaság Alkotmánya erősíti, amely a 6.§-a (3) bekezdésében így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását”.
A Nemzet Televíziója, amelyik 1999-ben elnyerte a „A világ legjobb kulturális televíziója” UNESCO-díjat, a kultúra közvetítésével és az objektív tájékoztatással példát mutatott közszolgálatiságból. Kiegyensúlyozottan gazdálkodik, műsorai magas színvonalúak, a nézettségi harcban nem hajlandó elvei és a minőség rovására részt venni. A magyar állam támogatása negyedik éve mégsem emelkedett, még az inflációt sem követi.
Mi, akik aláírásunkkal erősíteni kívánjuk a Duna Televízió jövőbeli szerepét, kérjük a tulajdonos Magyar Köztársaság Országgyűlését és a mindenkori magyar kormányt, hogy ez a sokat bizonyított nemzeti intézmény ne legyen folyamatosan kiszolgáltatva a politikai széljárásnak, az éves költségvetési vitáknak. Munkáját végre érdemei szerint ismerjék el.
Bangó Margit Kossuth-díjas előadóművész
Benkó Sándor Kossuth-díjas előadóművész
Béres Ilona Kossuth-díjas színművész
Bessenyei Péter világbajnok, műrepülő pilóta
Bendzsel Miklós címzetes egyetemi tanár
Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke
Bodor Pál (Diurnus) író
Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke
Boross Péter volt miniszterelnök
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke
Bródy János Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész
Buzánszky Jenő olimpiai bajnok, többszörös magyar válogatott labdarúgó
Csáky Pál, az MKP elnöke, Pozsony
Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész
Csíky Boldizsár zeneszerző, Marosvásárhely
Csoóri Sándor Herder- és Kossuth-díjas író
Csordás Eörs, a Pázmáneum rektora, Bécs
Dudás Károly Magyar Örökség-díjas író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke
Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, Pozsony
Eszes Béla polgármester, a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének elnöke
Esztergályos Cecília, színész, Érdemes művész
É. Kiss Katalin akadémikus, nyelvész
Fabiny Tamás evangélikus püspök
Ferjáncz Attila, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke, örökös ralibajnok
Ficsór József polgármester, a Kun Összefogás Konzorcium elnöke
Finta József akadémikus, Kossuth-díjas építész
Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, akadémikus
Gáncs Péter evangélikus püspök
Gedei József polgármester, országgyűlési képviselő
Gergely Gyula a Sevillai Operaház karnagya
Gryllus Dániel, a Kossuth-díjas Kaláka Együttes vezetője, Prima Primissima díjas előadóművész
Gyarmathy Dezső háromszoros olimpia bajnok, vízilabdázó
György Péter esztéta, egyetemi docens
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke
Hámori József Széchenyi-díjas biológus, akadémikus
Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnöke, New York
Hefty Magda Emmy-díjas jelmeztervező, Los Angeles
Hoppál Mihály, az MTA doktora
Huszti Péter Kossuth-díjas színművész
Illényi Katica hegedűművész, a Magyar Vöröskereszt Jószolgálati és Kulturális Nagykövete
Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, örmény apostoli kormányzó
Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező
Jókai Anna Kossuth-díjas író
Józsa László, a Szabadkai Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Kasza József politikus, közgazdász, volt szerbiai miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség tiszteletbeli elnöke
Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész
Kányádi Sándor Herder- és Kossuth-díjas író
Kelemen László zeneszerző, népzenegyűjtő
Koncsol László irodalomtörténész, Pozsony
Kovács Frigyes Jászai Mari-díjas színész, rendező, Szabadka
Kubik Anna Jászai Mari-díjas színművész
Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Televízió vezérigazgató-helyettese
Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító
Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalíció tiszteletbeli elnöke, USA
Léner Péter Kossuth-díjas rendező, a József Attila Színház igazgatója
Markó Béla író, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke, USA
Mádl Ferenc volt köztársasági elnök
Magyar György ügyvéd
Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész
Mody István, az UCLA agykutató professzora, Los Angeles
Molnár Ottó pápai prelátus, Graz
Moór Marianna Kossuth-díjas színművész
Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus, rendező
Oláh György Nobel-díjas kémikus, Los Angeles
Petrás Mária kerámikus, népdalénekes
Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes
Péntek János Kemény Zsigmond-díjas akadémikus, nyelvész, Kolozsvár
Pomogáts Béla József Attila-díjas irodalomtörténész
Pozsgai Imre, a filozófiai tudományok kandidátusa, egyetemi tanár
Raj Tamás történész, főrabbi
Roska Tamás Széchenyi-díjas villamosmérnök akadémikus, egyetemi tanár
ifj. Sánta Ferenc Liszt- és Kossuth-díjas hegedűművész
Stanik István újságíró, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja, a Bukaresti Rádió nemzetiségi adásainak főszerkesztője
Sebestyén Márta Kossuth- és Prima Primissima-díjas előadóművész
Selmeczi György Erkel-díjas zeneszerző, karmester
Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke, Kalifornia
Szakonyi Károly Kossuth-díjas magyar író, drámaíró
Szarka László, a szlovákiai Selye Egyetem Tanárképző Karának dékánja
Szekeres Zsolt, az Amerikai Magyar Koalíció igazgatósági tagja
Szili Katalin volt házelnök, a KMKSZ Állandó Bizottságának elnöke
Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző
Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas előadóművész
Tamás Gábor, a Magyar Kultúra Lovagja, előadóművész, Stockholm
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke
Taróczy Balázs, Wimbledon teniszbajnoka
Telegdi Magda, EKE Könyvkiadó, Stockholm
Tompa Anna Batthyány-Strattmann- díjas akadémikus, egyetemi tanár
Töröcsik Mari Kossuth-díjas színművész
Tőkés László EP-képviselő
Tulassay Tivadar Gábor Dénes-díjas akadémikus, a SOTE rektora
Vass Lajos, Operaház főigazgatója
Varga János olimpiai bajnok, birkózó
Veress Zoltán író, EKE Könyvkiadó, Stockholm
Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke
Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgató-helyettese
|
