„Történelmi reménytelenségben, nemzeti nyelvünk sok évtizedes üldöztetésében meggyötört lelkek lobbannak örömre, valahányszor kék szárnyú sirályok kezdenek immár sok ezer képernyőn tovaröppenni, valahányszor családi körökben fölhangzik a boldog kiáltás: DUNA TÉVÉ!” (Részlet Sütő András Csoóri Sándorhoz írt leveléből)
Sütő András ezt a mondatot százezrek nevében fogalmazta meg 1993-ban. Ami évekkel korábban elképzelhetetlennek tűnt, tizenhét évvel ezelőtt valósággá vált. A Duna Televízió megszületése egyetlenegy alkotással rokonítható, a Lánchíd megépítésével. Mert ahogyan a Lánchíd összeköti a Duna két partját, úgy köti össze a Duna Televízió is az öt földrészen élő magyarságot. A Duna Televízió 1992 karácsony estéjén sugározta első adását, azzal a hittel és bizonyossággal, hogy az embernek több háza, több otthona, sőt több hazája is lehet, de nemzete csak egy. A Duna Televízió, amelyet a történelmi traumák orvoslásának igénye hozott létre, olyan különleges közszolgálati médium, amely vigaszt nyújt szétdaraboltságunkért, rá mutat közös szellemi égboltunk fénypontjaira, mindig, minden esetben keresi a konszenzust és megteremti az összetartozás érzésének csodáját. Ez a szellemiség nemcsak egyes műsoraira, hanem az egész műsorfolyamára érvényes. Mély humánuma és művészi tartása tűnt fel mindazoknak, akik számos nemzetközi és hazai díjjal tüntették ki. Említésre méltó az Eutelsat-Hotbird műholdas televíziós verseny kétszeri közönségdíja, a Cannes-i Arany Pálma-díj, a Karlovy Vary Nemzetközi Fesztivál díja, az Európa Filmdíj, a New York-i Filmfesztivál díja vagy az a sok hivatalos állami elismerés, amelyeket Romániától Lengyelországig, Olaszországtól Szíriáig nyújtottak át a mára világhíres Duna Televíziónak. A Duna Televízió 1996 óta közszolgálati televízió, létjogosultságát éppen a Magyar Köztársaság Alkotmánya erősíti, amely a 6.§-a (3) bekezdésében így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását”. A Nemzet Televíziója, amelyik 1999-ben elnyerte a „A világ legjobb kulturális televíziója” UNESCO-díjat, a kultúra közvetítésével és az objektív tájékoztatással példát mutatott közszolgálatiságból. Kiegyensúlyozottan gazdálkodik, műsorai magas színvonalúak, a nézettségi harcban nem hajlandó elvei és a minőség rovására részt venni. A magyar állam támogatása negyedik éve mégsem emelkedett, még az inflációt sem követi.
Mi, akik aláírásunkkal erősíteni kívánjuk a Duna Televízió jövőbeli szerepét, kérjük a tulajdonos Magyar Köztársaság Országgyűlését és a mindenkori magyar kormányt, hogy ez a sokat bizonyított nemzeti intézmény ne legyen folyamatosan kiszolgáltatva a politikai széljárásnak, az éves költségvetési vitáknak. Munkáját végre érdemei szerint ismerjék el.
Bangó Margit Kossuth-díjas előadóművész Benkó Sándor Kossuth-díjas előadóművész Béres Ilona Kossuth-díjas színművész Bessenyei Péter világbajnok, műrepülő pilóta Bendzsel Miklós címzetes egyetemi tanár Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke Bodor Pál (Diurnus) író Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművész Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Boross Péter volt miniszterelnök Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke Bródy János Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész Buzánszky Jenő olimpiai bajnok, többszörös magyar válogatott labdarúgó Csáky Pál, az MKP elnöke, Pozsony Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész Csíky Boldizsár zeneszerző, Marosvásárhely Csoóri Sándor Herder- és Kossuth-díjas író Csordás Eörs, a Pázmáneum rektora, Bécs Dudás Károly Magyar Örökség-díjas író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, Pozsony Eszes Béla polgármester, a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének elnöke Esztergályos Cecília, színész, Érdemes művész É. Kiss Katalin akadémikus, nyelvész Fabiny Tamás evangélikus püspök Ferjáncz Attila, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke, örökös ralibajnok Ficsór József polgármester, a Kun Összefogás Konzorcium elnöke Finta József akadémikus, Kossuth-díjas építész Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, akadémikus Gáncs Péter evangélikus püspök Gedei József polgármester, országgyűlési képviselő Gergely Gyula a Sevillai Operaház karnagya Gryllus Dániel, a Kossuth-díjas Kaláka Együttes vezetője, Prima Primissima díjas előadóművész Gyarmathy Dezső háromszoros olimpia bajnok, vízilabdázó György Péter esztéta, egyetemi docens Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke Hámori József Széchenyi-díjas biológus, akadémikus Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnöke, New York Hefty Magda Emmy-díjas jelmeztervező, Los Angeles Hoppál Mihály, az MTA doktora Huszti Péter Kossuth-díjas színművész Illényi Katica hegedűművész, a Magyar Vöröskereszt Jószolgálati és Kulturális Nagykövete Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, örmény apostoli kormányzó Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező Jókai Anna Kossuth-díjas író Józsa László, a Szabadkai Magyar Nemzeti Tanács elnöke Kasza József politikus, közgazdász, volt szerbiai miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség tiszteletbeli elnöke Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész Kányádi Sándor Herder- és Kossuth-díjas író Kelemen László zeneszerző, népzenegyűjtő Koncsol László irodalomtörténész, Pozsony Kovács Frigyes Jászai Mari-díjas színész, rendező, Szabadka Kubik Anna Jászai Mari-díjas színművész Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Televízió vezérigazgató-helyettese Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalíció tiszteletbeli elnöke, USA Léner Péter Kossuth-díjas rendező, a József Attila Színház igazgatója Markó Béla író, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke, USA Mádl Ferenc volt köztársasági elnök Magyar György ügyvéd Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész Mody István, az UCLA agykutató professzora, Los Angeles Molnár Ottó pápai prelátus, Graz Moór Marianna Kossuth-díjas színművész Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus, rendező Oláh György Nobel-díjas kémikus, Los Angeles Petrás Mária kerámikus, népdalénekes Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes Péntek János Kemény Zsigmond-díjas akadémikus, nyelvész, Kolozsvár Pomogáts Béla József Attila-díjas irodalomtörténész Pozsgai Imre, a filozófiai tudományok kandidátusa, egyetemi tanár Raj Tamás történész, főrabbi Roska Tamás Széchenyi-díjas villamosmérnök akadémikus, egyetemi tanár ifj. Sánta Ferenc Liszt- és Kossuth-díjas hegedűművész Stanik István újságíró, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja, a Bukaresti Rádió nemzetiségi adásainak főszerkesztője Sebestyén Márta Kossuth- és Prima Primissima-díjas előadóművész Selmeczi György Erkel-díjas zeneszerző, karmester Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke, Kalifornia Szakonyi Károly Kossuth-díjas magyar író, drámaíró Szarka László, a szlovákiai Selye Egyetem Tanárképző Karának dékánja Szekeres Zsolt, az Amerikai Magyar Koalíció igazgatósági tagja Szili Katalin volt házelnök, a KMKSZ Állandó Bizottságának elnöke Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas előadóművész Tamás Gábor, a Magyar Kultúra Lovagja, előadóművész, Stockholm Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Taróczy Balázs, Wimbledon teniszbajnoka Telegdi Magda, EKE Könyvkiadó, Stockholm Tompa Anna Batthyány-Strattmann- díjas akadémikus, egyetemi tanár Töröcsik Mari Kossuth-díjas színművész Tőkés László EP-képviselő Tulassay Tivadar Gábor Dénes-díjas akadémikus, a SOTE rektora Vass Lajos, Operaház főigazgatója Varga János olimpiai bajnok, birkózó Veress Zoltán író, EKE Könyvkiadó, Stockholm Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgató-helyettese
|