|
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egy nemrégiben kiadott tanulmánya (Note 1) szerint az utcai árusokat nem kellemetlenkedő és a közlekedést akadályozó jelenségnek, hanem vállalkozóknak kell tekintenünk, akik amellett, hogy egészségesebb jövőt teremtenek maguk és családjuk számára, bizonyos kulturális tőkét is kovácsolnak. A tanulmány szerint, az utcai árusítással kapcsolatos megfelelő intézkedések és pozitívabb társadalmi hozzáállás nem csupán az árusokra és vásárlóikra, hanem az egész gazdaságra jó hatással lehetnének.
Ebben az élénk ázsiai városban, Bangkokban már fillérekért is rendes ételhez lehet jutni. Ez ugyanis az utcai ételárusok városa: a "mae kha"-k („anya” árusok) és a "phaw kha"-k („apa” árusok) fűszeres és ízletes napi menüvel szolgálnak, majdnem mindenki számára elérhető áron.
Mali, egy 45 éves nő, az utcai árusítás révén került ki a szegénységből és lelt jobb jövőre. Mali akkor hagyta el Tájföld északkeleti részén lévő faluját, amikor a rizsföldjük már nem tudta az egész családot eltartani. Mióta utcai árusként dolgozik, egyetemen tudja taníttatni az egyik gyermekét és egy „gyönyörű” házat is építtetett a szülőfalujában.
"Nem szeretném, ha a lányom rákényszerülne arra, hogy elhagyja a házát", mondta Mali.
Sokan annak reményében vágnak bele az utcai ételárusításba, hogy majd Malihoz hasonlóan végződik a történetük. Sajnos ez nem mindenkinek sikerül. Amikor Somsak és felesége, Suvaporn 1983-ban Bangkokba költöztek, minden jól indult. Somsak „noodle shop”-ot (azaz tésztaételeket árusító boltot) nyitott a házukkal szemben, és az üzlet viszonylag jól ment. Az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot követően azonban csökkent a kereslet, ezzel egyidőben pedig megemelkedtek az előállítás költségei. Ez az üzletük bezárására kényszerítette őket. 2003-ban a házaspár visszatért a fizikai munkához és az egyetlen gyermeküknek is ott kellett hagynia az iskolát.
Mitől lesz az egyik utcai ételárus sikeres miközben a másik belebukik? Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem csak az egyes emberek, de az egész nemzetgazdaság szempontjából is fontos. Az ILO egy nemrégiben megjelentetett tanulmánya megpróbált fényt deríteni a rejtélyre.
"Az utcai árusítás számos hátrányos helyzetű embernek jelenti a túlélést és én rá akartam jönni, hogy mi teszi őket sikeressé" mondta Narumol Nirathron, a Bangkoki Egyetem professzora és egyben a tanulmány szerzője. "Úgy vélem, hogy a siker tényezőinek megfejtése és a megfelelő intézkedések meghatározása rengeteg, utcai árusításból élő, keményen dolgozó emberen segíthet".
Nirathron tanulmánya szerint a siker tényezői között megtalálható az önbizalom, az összetevők és az alapanyagok beszerzéséhez szükséges olcsó források ismerete, az árusító bódénak és a lakhelynek való megfelelő helyszín kiválasztása, a jó kapcsolat a vásárlókkal és nem utolsó sorban az étel minősége. Ezek pedig nagyban megegyeznek a legális gazdaságban elért siker tényezőivel.
A családi támogatás, az alacsony kamatú kölcsönökhöz való hozzájutás és a szociális hálózat is mind-mind fontosak a siker eléréséhez. Somsaknak és feleségének nem voltak rokonaik Bangkokban, akik esetleg segíthették volna őket. A házaspár így egy uzsorás áldozatává vált, mely igen gyakran előfordul akkor, amikor az anyagi nehézség túlzott kockázatvállaláshoz vezet.
Nirathron tanulmánya szerint kapcsolat fedezhető fel továbbá a magukat sikeresnek minősítő utcai árusok és azok között, akik javítani akarták a tervezéssel és adminisztrációval kapcsolatos készségeiket.
|
