|
A romák helyzetéről „A romák helyzete olyan, mint a mélytengeri halaké; nem látnak fényt, de élni akarnak” – mondta az Európai Parlament weboldalának Kósáné Kovács Magda, a romák szociális helyzetével foglalkozó parlamenti jelentés felelőse. A képviselőnő „ördögi körként” jellemezte a romák munkaerő piaci helyzetét, különösen Közép Kelet Európában, ahol ? véli ? nem piaci logikán alapuló uniós támogatást élvező szociális szövetkezeteket létrehozva kellene támogatni mezőgazdasági megélhetésüket.
A romák szociális helyzetéről és munkaerő-piaci hozzáférésük javításáról készített véleményadó jelentést Kósáné Kovács Magda (szocialista EU Parlamenti képviselő). A jelentést március 11 én, szerdán elfogadta az Európai Parlament Strasbourgban. Mint ismert, a 10–12 milliós cigányság Európa legnagyobb lélekszámú kisebbsége. Helyzetük a „bővítés után sem változott meg alapvetően; integrációjuk megtorpant, ezért eddig sosem látott roma exodus indul meg a régi tagállamok felé. Az új hazát keresők újfajta integrációs kihívást jelentenek” – áll a jelentés szövegében. Alább Kósáné Kovács Magda nyilatkozik.
Kósáné: az EU-nak „egy másik logikai alapon” kellene támogatnia a romákat - „Ördögi kör a romák munkaerő piaci helyzete"
Durván egy évvel ezelőtt fogadta el az EU romastratégiáját. Mi adja jelentésének aktualitását?
Van egy olyan dokumentumunk, amelyet inkább szándéknyilatkozatnak, mintsem stratégiának neveznék. Ha egy romastratégia születik, akkor tudnunk kell, hogy melyek a három nagy európai politikai intézmény teendői, és milyen eszközöket és forrásokat tudunk a kitűzött célok elérésére mozgósítani. Ezt eddig nem határozták meg. Hátra van a stratégia konkrét kidolgozása, de ez a feladat már a következő parlamentre vár, amelynek e jelentés éber lelkiismerete lesz.
Tragédiáknak kellett történnie ahhoz, hogy ezekkel a problémákkal szembe nézzünk: elég csak a bevándorlók ügyére vagy a terrorizmusra gondolnunk. Amióta a londoni és a madridi tragédiák itt vannak a lelkünkben, azóta nem kell érvelnünk amellett, hogy miért kell a bevándorlók integrációjával, munkaerő piaci helyzetével foglalkozni. Nagyon nem szeretném, ha a romastratégia kidolgozását hasonló események gyorsítanák meg.
„A térségünkben élő romák a „lentnek is a legalján” vannak. Helyzetük olyan, mint a mélytengeri halaké; nem látnak fényt, de élni akarnak”.
Kósáné Kovács Magda
Jelentésében azt javasolja, hogy az Európai Parlamentnek a közép-kelet európai romákra kell összpontosítania. Az ő helyzetük ezek szerint különbözne nyugat európai társaikétól? Hozott e változást az EU bővítése?
Természetesen a közép-kelet európai térség helyzete különbözik az EU többi országától. Mi nemcsak földrajzilag, hanem történelmileg is máshonnan jövünk. A mi hátunk mögött ott van több szovjet befolyás alatt eltöltött évtized.
Ehhez hozzáadódik a rendszerváltás társadalmi és gazdasági traumája, amely a 80-as évek végére az egész térséget megrázta. Ez a gazdasági átalakulás kettészakított a térség társadalmait; egy az alkalmazkodásban elég jó eséllyel betagozódó nagycsoportra, és egy tagországonként változó, de az egyharmadot is kitevő esélytelen csoportra.
Ezt követte a bővítéssel együtt járó második sokk, ahol a legkevésbé esélyesek azok voltak, akiket már a rendszerváltás is kirostált és a társadalom aljára rendezett. A bővítésben nem voltak alkalmazkodó képesek, nem rendelkeztek konvertálható tudással, rémes helyeken laktak, ahol összeomlott az ipar és nem jött helyette létre új munkahely.
És akkor jött harmadikként a gazdasági világválság, amely az összes többi tagországnak az első trauma a világháború óta, nekünk pedig a harmadik. A térségünkben élő romák a „lentnek is a legalján” vannak. Helyzetük olyan, mint a mélytengeri halaké; nem látnak fényt, de élni akarnak, emberek.
Melyek a legfontosabb intézkedések, amelyeket jelentésében javasol a romák gazdasági helyzetének és munkaerő piaci hozzáférésének javítása érdekében?
Ördögi kör a romák munkaerő piaci helyzetének a determinációja. Nem tudnak belépni a munkaerő piacra, mert elvesztették munkájukat, mivel depressziós térségben laknak. Hiába kap a tagország pénzt az EU-tól arra, hogy tanuljon meg egy másik szakmát; nem tudja megtanulni, mert nincs alapképzettsége, nem érdemes megtanulnia, mert a legközelebbi munkahely 80 km-re van, ahova nincs közlekedés. Sokszor nincs megfelelő ruházatuk, cipőjük sem. Ha egy nő el akarna menni a harmadik faluba egy iskolai konyhába főzni, nem mindegy, hogy hogyan néz ki, mert nem fogják felvenni.
A társadalom legszélén élők számára Közép-Kelet Európában az első számú megélhetési lehetőség a föld, a mezőgazdasági megélhetés. Nincs más. Ipar nincs, kézművesség van, de nincs rá piaci igény. Ezt Európa nagyon nehezen tudja beilleszteni a támogatási rendszerébe, amelyiknek egészen más a logikája: hatékonyság, versenyképesség, piaci előnyök. Itt viszont arról van szó, hogy embereknek meg kell élni. Szociális szövetkezeteket kellene létrehozni, földeket kellene bérbe adni, és ehhez adjon az EU egy másik logikai alapon támogatást. Emellett nagyon fontos a gyermekek nem szegregált, hanem jó minőségű iskolai oktatása is.
Forrás: Eurovox
REF : 20090309STO51242
A jelentés szövege: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2009-0038&language=HU
VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2009-0038&language=HU#title3
|
